Rólad álmodom

szememmel lassan leveszem ruhád
óvatosan, mintha lelked csillámló szemcséit félteném
tekintetemmel járok végig tested minden centijén
álmommal ölelve karomba veszlek
kopott fateknőmbe féltőn fektetlek
hajadra a felhőkből folyt könnyeket öntöm
ujjaimmal feléledő tincseid köszöntöm.
Életfából faragott dézsámban
vizem hajnali napfény melengette
azzal fürdetlek téged reggelente.
Cseppjeit margarétából szőtt kendőmmel merítem
arcodról verejtéked letörlöm szeliden
elfáradt karodat szélben kevert szappanommal mosom
testedről járt utad porát kezemmel lecsókolom
időtől keményedett talpad sóhajjal kenem
megtisztult életed hófehér lepelbe tekerve
utadra engedem
szeretve álmodom.