Ne sírj ég

Ne sírj ég,
hisz újra látod,
ne félj, 
nincs már
vergődő magányod,
itt maradt illatok,
emlékek,
ujjamon hagyott
bőre bársonya,
nyakamon
forró lehelet,
magammal vihetem
bárhova,
cipelhetem
járatlan
hangtalan utamon,
szívem rejtekén
őrzöm,
s megtalálom.
Mosolyogj hát
hagyd a Napot
az égen ragyogni,
visszajön,
ne félj,
látod még lelkünket
némán táncolni!