2012. március 19., hétfő

Így köszöntöttelek



Egy vágyott érintés
mi átjárta a testem
és zaklatottan pihent
az ujjam hegyében.
Kezem úgy ölelt mint
érzések koldusa,
sóhajtott az arcod
minden pórusa,
ahogy belehajoltál
fáradt tenyerembe,
szemeid szikrái
fúródtak szivembe.
Emlékek rohantak,
mosolygott ajkad,
hangtalan üzenve
te is ezt akartad,
így mohó kezeimmel
némán szerettelek,
hiányzott az arcod,
mint éltető lélegzet.
 




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése