Halkan csapkodjál
pille szárnyaiddal,
hatalmas vihar jön
az enyhe tavasszal.
Lopózva, lassan
emelkedj az égre,
menekülj tőlem,
tünjél el végre.
Fényes napsugárban
repülj most tovább,
ne is nézz hátra,
már valaki vár rád.
Szállj a felhőkhöz,
keress egy angyalt,
ő tenyerébe tartva
a Jóistennek átad,
hogy más szívében
újra megszülethess,
csillagos hajnalon
ismét boldog lehess.
Ne maradj velem,
itt halál vár reád!
Gombostűre tűzve
koporsó lesz hazád
és emberek némán
majd csodálkoznak,
itt egy szép pillangó,
kire nem várt a holnap.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése