született lüktető életem
hangtalan lobbanó néma szenvedéllyel
gyöngyözve pezsgett vöröslő véremben
gyöngyeiben tükröződött
hófehér fényű váratlan világ
ébredve a sóhaj lágy siklásában
hangjának halk csengésében
kinyílt ezer virág
szirmain finom illatú virágpor pihent
várva a EGYek zajtalan varázsát
újra éledve a finom tavaszban
lágyan vetette meg pihe-puha ágyát
s álmosan szuszog őrizve kincsét
hogy a reggellel elszálljon a kósza szélben
bíbor szivárvány csodájává váljon
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése